Bellő Néptáncegyüttes - Kis-Bellő, Bellő, Bellő Zenekar

Tizenöt évvel ezelőtt az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik tanára gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják a táncot a gyerekek. Deme László vezetésével ma már majd 50 gyermek játszik és táncol, tanulja azt, amit elődeink ránk hagytak. A Tornaljáról származó pedagógus fiatalon táncolt az ottani, azóta sajnos már feloszlott Bellő tánccsoportban. A nyitrai főiskola után 1997-ben került az ógyallai alapiskolába, és szinte azonnal hozzálátott a tánccsoport megszervezéséhez. A Bellő nevet, a tornaljai barátai beleegyezésével, részben nosztalgiából választotta, másrészt a jelentése miatt. A Bellő, azaz bölcső név, úgy érzi, jól kifejezi azt a törekvésüket, hogy kicsi koruktól szeretnék bevezetni a gyerekeket a népzene, a néptánc világába. A próbák során foglalkoznak néprajzzal is, megismertetik velük a népszokásokat, hagyományokat. Az eredeti elhatározáshoz híven már az alsó tagozatos diákok között kezdik a toborzást, így jól figyelemmel követhető az egyének és a csoport fejlődése is. A kicsiknél népi gyermekjátékokon keresztül folyik az alapozás, az egyszerűbb lépések tanulása, és felfelé haladva egyre komolyabb koreográfiával állnak elő.

2007-ben a csoport vezetői megalakították a Bellő- Konkoly Thege Polgári Társulást, mely új fejezetet nyitott a csoport történetében, hiszen pályázatok útján szerzett támogatásokkal még színvonalasabbá vált a csoport munkája.

Ifjú Szivek Táncszínház

Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. A tradicionális táncos-zenés formanyelv és viselet elgondolkodtató, összetettebb jelenségre rámutató előadásaiban is megmutatkozik.

Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok, a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok szerepelnek a repertoáron.

Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárta a nézőkönség elé New York-tól Stockholmig, Avignontól egészen Sydney-ig.

Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes aktívan közreműködik néhány országos rendezvény szervezésében és lebonyolításában is. Tevékenységi köre kiterjed a 20. században gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős  színhelye.

Dunaág Néptáncműhely - Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub

A Dunaág Néptáncműhely gyűjtőnév alatt egy több mint 70 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub.

A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amelynek utánpótlás-nevelése céljából alakult meg két évvel később az Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes. A Dunaág Táncklubban egykori táncosok, tánckedvelők, valamint a néptánc után lelkesen érdeklődő szülők táncolnak.

A Tánccsoport rendszeres kísérője a Pósfa zenekar, a Pántkika zenekar, valamint Németh Dénes és zenekara.

Nógrád néptánccsoport

Ragyolc kulturális életének egyik mozgató rúgója az 1974-ben alakult néptáncegyüttes, mely 1986 óta állandó résztvevője a község és a nógrádi régió kultúrális rendezvényeinek. Fontos feladata a néphagyományok megőrzése, ápolása , a tánckultúra átadása a fiatalság részére.

A Nógrád néptánccsoport a Ragyolci Művelődési Központ és a Csemadok alapszervezete támogatásával működik már 1974 óta.

Rangos rendezvényeket és fesztiválokat tudhat maga mögött . Az elmúlt években Szlovákia és Magyarország számos településén mutatkozott be, de eleget tett németországi, romániai és lengyelországi meghívásoknak is. Fellépett többször Gombaszögön, 2002-ben néptánc antológián Komáromban, a Koliesko Fesztiválon Kokaván a „Nógrádi lakodalom” c.műsorban. A Nógrád néptánccs. szereplője, a község pedig társrendezője volt a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztiválnak, melynek köszönhetően számos külföldi csoportot tudtak fogadi és így megismerkedhett a nagyközönség más nemzetek kultúrájával.

Ezen belül igyekszenek elmélyíteni nemzetközi kapcsolatainkat. A Nógrádi Nemzetközi Fesztiválnak köszönhetően barátságot kötöttek a lengyel néptánccsoporttal és 2008. májusában egy hét vendégszereplésen vettek részt Sedzejowicében és a közeli városokban. Ez a baráti kapcsolat azóta is él, egymás rangos fesztiváljain részt vesznek a csoportok.

Csoportunk állandó résztvevője a Csemadok rendezvényeknek, melyek községünkben ill. a régió különböző településein kerülnek megrendezésre. Az Ipoly-menti Művészeti Fesztivál rendezői és szereplői vagyunk minden második évben.

A csoport koreográfusa Braun Miklós Salgótarjánból, vezetője Bc. Márton Mária és Póczos József.

Rozmaring Néptáncegyüttes - Rozmaringsarj, Rozmaring, Hagyományőrző Népdalkör

A Rozmaring Néptáncegyüttes 1950-ben alakult és mai napig a CSEMADOK abaújszinai alapszervezete mellett műkodik. A Rozmaring Néptáncegyüttes tánckarát jelenleg 20 táncos alkotja, akik rendszeresen, heti két próbán gyakorolják a magyar tájegységek táncanyagát és a koreográfiákat. Repertoárjukban kalotaszegi, boncidai, magyarbődi, gömöri, rábaközi, rétközi, délalföldi és somogyi táncok szerepelnek.

A néptáncegyüttes utánpótlását a Rozmaringsarj biztosítja, Csurilla Erzsébet vezetésével. A Rozmaring nagy családjának tagja a Rozmaring Hagyományőrző Népdalkör is.

A 68 év során szlovákiai, magyarországi, lengyelországi, ukrajnai és szerb fesztiválokon, de a környék falusi ünnepségein és különböző cégi esteken is sikeresen szerepeltek.

Többször részt vettek a felvidék legrangosabb népművészeti fesztiváljain Zselízen, Gombaszögön és Vichodnán.

Mórinca Néptáncegyüttes

A csoport 1996-ban alakult a Nagykér község és a helyi Csemadok kulturális szervezet égisze alatt azzal a céllal, hogy felelevenítse községünk népi hagyományait és értelmesen kihasználja gyermekeink szabadidejét. Nevét a falu területén lévő poros földterületről kapta, ahol a régi öregek valamikor mulattak, szórakoztak. Jeles felvidéki és magyarországi koreográfusok segítségével a csoport sok hazai és külföldi fesztiváldíjat szerzett és több mint 20 éves pályafutása alatt több egész estét betöltő gálaműsort rendezett a Felvidéken és az anyaországban egyaránt. Jelenleg kb. 50 aktív tagot számlál.