Aranykert Néptánccsoport
Részletek
aranykert_neptanccsoport
A csoport 2005-ben alakult 6 egykori táncossal, s azóta a helyi bősi Csemadok és a község támogatásával működik. 2006 őszén rendezték meg első ízben a Toborzó-t, mellyel az volt a céljuk, hogy fiatalokat toborozzanak az akkor még csak kamara tánckarba.
Az eltelt évek alatt részt vettek a bősi rendezvényeken, flunapokon, táncházakat és játszóházakat is szerveztek azzal a céllal, hogy a gyerekek minél hamarabb megismerhessék gazdag kultúránkat.
A csoport szárnyai alatt működik a Tőzike gyeremektánccsoport, valamint a Süssfelnap kis gyermektánccsoport, melynek célja az utánpótlás nevelése.
Bellő Néptáncegyüttes – Kis-Bellő, Bellő, Bellő Zenekar

Tizenöt évvel ezelőtt az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik tanára gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják...megnyit →
Tizenöt évvel ezelőtt az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik tanára gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják...megnyit →
Részletek
bello_neptancegyuttes
Tizenöt évvel ezelőtt az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik tanára gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják a táncot a gyerekek. Deme László vezetésével ma már majd 50 gyermek játszik és táncol, tanulja azt, amit elődeink ránk hagytak. A Tornaljáról származó pedagógus fiatalon táncolt az ottani, azóta sajnos már feloszlott Bellő tánccsoportban. A nyitrai főiskola után 1997-ben került az ógyallai alapiskolába, és szinte azonnal hozzálátott a tánccsoport megszervezéséhez. A Bellő nevet, a tornaljai barátai beleegyezésével, részben nosztalgiából választotta, másrészt a jelentése miatt. A Bellő, azaz bölcső név, úgy érzi, jól kifejezi azt a törekvésüket, hogy kicsi koruktól szeretnék bevezetni a gyerekeket a népzene, a néptánc világába. A próbák során foglalkoznak néprajzzal is, megismertetik velük a népszokásokat, hagyományokat. Az eredeti elhatározáshoz híven már az alsó tagozatos diákok között kezdik a toborzást, így jól figyelemmel követhető az egyének és a csoport fejlődése is. A kicsiknél népi gyermekjátékokon keresztül folyik az alapozás, az egyszerűbb lépések tanulása, és felfelé haladva egyre komolyabb koreográfiával állnak elő.
2007-ben a csoport vezetői megalakították a Bellő- Konkoly Thege Polgári Társulást, mely új fejezetet nyitott a csoport történetében, hiszen pályázatok útján szerzett támogatásokkal még színvonalasabbá vált a csoport munkája.
Berkenye Néptáncegyüttes

A Berkenye Néptáncegyüttes 2002-ben alakult a mátyusföldi Nemeskosúton. Megalakulása óta aktív szervezője és résztvevője a környék folklóréletének. Az együttes elkötelezett híve az autentikus néptáncnak. Fő célja elsősorban a Felvidék gazdag tánchagyományainak, zenéjének, viseletének hiteles bemutatása, de foglalkoznak erdélyi és magyarországi táncokkal is. A hazai fellépések...megnyit →
A Berkenye Néptáncegyüttes 2002-ben alakult a mátyusföldi Nemeskosúton. Megalakulása óta aktív szervezője és résztvevője a környék folklóréletének. Az együttes elkötelezett híve az autentikus néptáncnak. Fő célja elsősorban a Felvidék gazdag tánchagyományainak, zenéjének, viseletének hiteles bemutatása, de foglalkoznak erdélyi és magyarországi táncokkal is. A hazai fellépések...megnyit →
Részletek
berkenye_neptancegyuttes_1
A Berkenye Néptáncegyüttes 2002-ben alakult a mátyusföldi Nemeskosúton. Megalakulása óta aktív szervezője és résztvevője a környék folklóréletének. Az együttes elkötelezett híve az autentikus néptáncnak. Fő célja elsősorban a Felvidék gazdag tánchagyományainak, zenéjének, viseletének hiteles bemutatása, de foglalkoznak erdélyi és magyarországi táncokkal is.
A hazai fellépések mellet többször szerepeltek már Csehországban, Horvátországban, Szlovéniában,
Ausztriában és Magyarországon. Rendszeres résztvevői a hazai fesztiváloknak, versenyeknek.
A 12 év alatt a következő egész estét betöltő műsorokat mutatták be:
2007- Életünk a tánc,
2009- Megyek az úton…
2011- Mikor mentem…
2012- 10 éves a Berkenye
2013 – Berkenye – est
További műsorok:
2010 – Felvidéki táncképek
2012 – Úgy szeretem a táncot
City Dance Klub, modern tánccsoport

A tánccsoport 2004-ben alakult, az akkori kultúrkomisszió ösztönzésére, ezzel is lehetőséget biztosítva a moderntáncot kedvelő fiatalok részére. Weisz Erzsébet táncpedagógus vezetésével indult. Két csoport alakult a jelentkezőkből: Sweet (általános iskolás lányok) és a Hearthbreaker (közép- és főiskolások) névvel, heti egyszeri próbával. Nem titkolt cél...megnyit →
A tánccsoport 2004-ben alakult, az akkori kultúrkomisszió ösztönzésére, ezzel is lehetőséget biztosítva a moderntáncot kedvelő fiatalok részére. Weisz Erzsébet táncpedagógus vezetésével indult. Két csoport alakult a jelentkezőkből: Sweet (általános iskolás lányok) és a Hearthbreaker (közép- és főiskolások) névvel, heti egyszeri próbával. Nem titkolt cél...megnyit →
Részletek
city-dance-tancsoport
A tánccsoport 2004-ben alakult, az akkori kultúrkomisszió ösztönzésére, ezzel is lehetőséget biztosítva a moderntáncot kedvelő fiatalok részére. Weisz Erzsébet táncpedagógus vezetésével indult. Két csoport alakult a jelentkezőkből: Sweet (általános iskolás lányok) és a Hearthbreaker (közép- és főiskolások) névvel, heti egyszeri próbával. Nem titkolt cél volt a tánc népszerűsítése mellett fellépési és versenyzési lehetőséget biztosítani azoknak a fiataloknak, akik a mozgás öröméért szívesen táncolnak együtt. A kezdetektől számos nívós elismerésben, díjban részesültek. Az elért eredmények, sikerek után bővült a tagok száma, már három korcsoportban dolgozott a táncklub. Időközben Weisz Erzsébet egészségügyi problémákra hivatkozva kérte a felmentését. Így április elejétől a középső és a kiscsoporttal Eva Javorská, egykori klubtag foglalkozott. 2012 szeptemberétől Török Eszter, Mód Fruzsina, majd Szabó Alexandra, a győri Marina TS táncoktatóival folyt tovább a színvonalas táncoktatás. 2015 szeptemberétől Házi Csilla tánctanár vette át a csoport vezetését. Négy korcsoportban tanítja a koreográfiákat: mini, gyermek, junior és felnőtt korosztályban. Repertoárjukban többféle táncstílus található: balett, dance show, moderntánc, hip-hop, disco, látványtánc. A heti másfél órás próbákkal folyamatosan készülnek a fellépésekre, a junior és felnőtt kategóriás lányok a versenyekre is, melyek nagyon fontosak, hiszen olyan közösségi élményeket kapnak, ahol tanulhatnak egymástól, inspirálódhatnak, motivációt gyűjthetnek és kikapcsolódhatnak. A jobb eredmények eléréséhez, az akrobatikus és gimnasztikai táncelemek tökéletes és biztonságos bemutatása érdekében, 2016 szeptemberétől Taric László edző vezetésével folyik az akrobatika oktatása. A City Dance Club táncosainak kitartó hozzáállásának, a táncoktató színvonalas oktatásának köszönhetően, 2017-ben a Magyar Látványtánc Sportszövetség Léván megrendezett szlovákiai selejtezőjén a felnőtt korosztályú lányok álma beteljesült. A benevezett „B”, amatőr kategóriában a „Black Bird”című koreográfiájuk előadásával az open, nyílt tánckategóriában felállhattak a dobogó első fokára. Az elért pontszámmal, az Európa- bajnokságon való szereplésre a zsűri átminősítette a produkciójukat „A”, profi kategóriára. Az első helyüket itt is megvédték, így meghívást kaptak a Budapesten megrendezett Interkontinentális Táncfesztiválra, ahová két koreográfiával neveztek be, s mindkét tánckategóriában arany minősítést szereztek. Műsorukkal továbbá nemcsak a városi, de a környékbeli falunapokon, kulturális rendezvényeken is fellépnek. A csoport az elmúlt évek alatt 12 alkalommal ért első helyezést, 23 alkalommal másodikat, 10 alkalommal harmadikat, s két alkalommal pedig a zsűri különdíjasai lettek. A csoport 2017. december 15-én megkapta Nagymegyer város legrangosabb kitüntetését a Pro Urbe díjat.
Fénykép -küldés
Csali Gyermek Néptáncegyüttes – Pici Csali, Kis Csali, Nagy Csali, Ifi Csali

A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza. Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt. Az óvodások az Iciri-piciri...megnyit →
A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza. Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt. Az óvodások az Iciri-piciri...megnyit →
Részletek
ifi_csali
A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza.
Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt.
Az óvodások az Iciri-piciri Csalit, az alsó tagozatos kisiskolások a Pici és Kis Csali Gyermek Néptáncegyüttest látogatják, melyet 1981 óta vezet kitartó lendülettel Valacsay Franciska óvónő, munkáját Dóczé Mónika segíti.
A Nagy Csali tevékenységében a 10-12 évesek, az Ifjúsági csoportban pedig a 13-18 évesek vesznek részt, vezetőjük Nagy Myrtil és Madocsai Imre.
Az öttagú Csali Zenekar, mely Hideghéty Jenő vezetésével működik, szintén szerves része a nagy múltú együttesnek. Tagjai a Művészeti Alapiskolában tanuló fiatal zenei tehetségek.
A Csali az ország legnépesebb és legsikeresebb gyermekegyüttese. A 2011-es, 2013-as és a legutóbbi, 2016-os Eszterlánc – Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncegyüttesek Országos Fesztiválján többszörös arany minősítést nyert. 2017-ben megnyerte a “Pod Likavským hradom” elnevezésű szlovákiai országos versenyt. A Csali szólistái rendszeres versenyzői és nyertesei a “Šaffova ostroha“ elnevezésű szólótáncversenynek.
És nem utolsó sorban: a Csali 2016-os Fölszállott a páva, televíziós tehetségkutató verseny néptánc kategóriájának győztese.
A Csali jelentősége nem csupán a hagyományok megőrzésében, a gyerekek és fiatalok értékítéletének fejlesztésében és a szlovákiai magyarok kultúrájának ápolásában merül ki. Nagyon fontos szerepet játszik a somorjai magyar közösség fejlesztésében és összetartó erejének növelésében is.
Ifi Csali
Csoportvezetők: Nagy Myrtil és Madocsai Imre
Nagy Csali
Csoportvezetők: Nagy Myrtil és Madocsai Imre
Kis Csali
Csoportvezető: Dóczé Mónika
Pici Csali
Csoportvezető: Valacsay Franciska
Csali Zenekar
Vezető: Hideghéty Jenő
Csalló Néptáncegyüttes

A Csalló Néptáncegyüttest Valacsay István és Czingel László alapította 1977-ben Somorján. A fenntartó, a Csemadok helyi szervezete segítségével indult a munka, 1978. április 19-én került színpadra a Kapcsolatok. S aztán következett egy olyan sikertörténet, amely nem minden hazai együttesnek adatott meg: A Csemadok és a...megnyit →
A Csalló Néptáncegyüttest Valacsay István és Czingel László alapította 1977-ben Somorján. A fenntartó, a Csemadok helyi szervezete segítségével indult a munka, 1978. április 19-én került színpadra a Kapcsolatok. S aztán következett egy olyan sikertörténet, amely nem minden hazai együttesnek adatott meg: A Csemadok és a...megnyit →
Részletek
csallo_neptancegyuttes
A Csalló Néptáncegyüttest Valacsay István és Czingel László alapította 1977-ben Somorján. A fenntartó, a Csemadok helyi szervezete segítségével indult a munka, 1978. április 19-én került színpadra a Kapcsolatok. S aztán következett egy olyan sikertörténet, amely nem minden hazai együttesnek adatott meg: A Csemadok és a Városi Művelődési Ház együtteseként 1980-bán C kategóriás minősítést szerez Vágsellyén, 1981-ben myjavai nagydíj majd meghívás Vychodnára, 1982-ben nagydíj Zselízen. 1983-ban a C kategória megvédése után 1984-ben Stará Túrán a B kategóriás minősítés az ország élvonalába sorolta az együttest. 1988-ban még egy harmadik díj Zselízen.
A kétezres évek derekán a Csalló Néptáncegyüttes táncosai szerepeltek a Felvidéki Rockszínpad által színre vitt Megfeszített rockoperában.
Vezetők
Csoportvezetők: Vámos Viktória és Molnár András
Csalló Bál
Az utóbbi években a táncosok rendszeresen megszervezik a Csalló Bált, mely minden alkalommal teltházas. Ez is bizonyítéka annak, hogy a Csalló név egyet jelent Somorja városában az összetartozással és a határokon átnyúló barátsággal.
Csallóközi Táncegyüttes – Nyuszi Hopp, Pici Csallóközi, Apró Csallóközi, Kis Csallóközi, Csallóközi

A CSALLÓKÖZI sok évtizedes múltra tekint vissza. Az együttest Strieženec Horváth Rudolf alapította 1954-ben Pozsonypüspökin Felső Csallóközi Táncegyüttes névvel. Előbb Somorjára, majd Dunaszerdahelyre tette át székhelyét, ahol felvette a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes nevet. Az együttes későbbi művészeti vezetői, koreográfusai közé soroljuk Quittner Jánost, Dudek Ferencet...megnyit →
A CSALLÓKÖZI sok évtizedes múltra tekint vissza. Az együttest Strieženec Horváth Rudolf alapította 1954-ben Pozsonypüspökin Felső Csallóközi Táncegyüttes névvel. Előbb Somorjára, majd Dunaszerdahelyre tette át székhelyét, ahol felvette a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes nevet. Az együttes későbbi művészeti vezetői, koreográfusai közé soroljuk Quittner Jánost, Dudek Ferencet...megnyit →
Részletek
45046162_2450424278331564_6954745430362030080_n
A CSALLÓKÖZI sok évtizedes múltra tekint vissza. Az együttest Strieženec Horváth Rudolf alapította 1954-ben Pozsonypüspökin Felső Csallóközi Táncegyüttes névvel. Előbb Somorjára, majd Dunaszerdahelyre tette át székhelyét, ahol felvette a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes nevet. Az együttes későbbi művészeti vezetői, koreográfusai közé soroljuk Quittner Jánost, Dudek Ferencet és Brandl Ferencet.
2016 szeptemberétől a Csallóközi Táncegyüttes részeként újraindult a Kis Csallóközi és megalakult a Nyuszi Hopp óvodás csoport, a Pici és az Apró Csallóközi gyermekegyüttesek. Jelenleg az 5 különböző korosztályú csoportot közel 130 gyermek és felnőtt táncos látogatja.
Az együttes Szlovákián kívül fellépett még Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban, Romániában, Erdélyben, Szerbiában, Vajdaságban, és Szlovéniában is.
Az együttes műsorában az egész Kárpát-medencéből láthatnak táncokat. Külön figyelmet fordítanak szűkebb hazánk hagyományaira. Az együttes másfél órás műsorral rendelkezik.
2014 februárjától Oláh Attila és Kovács Anita vezeti az együttest, mellettük tánckarvezető még Écsi Nóra.
Vezetők
Csoport- és művészeti vezető: Oláh Attila
Tánckarvezető: Kovács Anita és Ecsi Nóra
Kis Csallóközi
Csoportvezetők: Oláh Attila
Apró Csallóközi
Csoportvezetők: Oláh Attila és Fecske Renáta
Csiribiri gyermektánccsoport
Részletek
csiribiri-nagymegyer
1997-ben alapították a Csiribiri Gyermektáncegyüttest a Janiga József Művészeti Alapiskolában. Az együttesben 45 gyerek táncol. Rendszeresen szerepelnek a város oktatási és társadalmi eseményein. A csoportot Nemes Aranka tánctanár vezeti.
Fenntartó
Janiga József Művészeti Iskola
Dunaág Néptáncműhely – Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub

A Dunaág Néptáncműhely gyűjtőnév alatt egy több mint 70 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub. A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amelynek utánpótlás-nevelése céljából alakult meg két évvel később az Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes. A...megnyit →
A Dunaág Néptáncműhely gyűjtőnév alatt egy több mint 70 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub. A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amelynek utánpótlás-nevelése céljából alakult meg két évvel később az Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes. A...megnyit →
Részletek
dunaag_neptancmuhely
A Dunaág Néptáncműhely gyűjtőnév alatt egy több mint 70 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub.
A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amelynek utánpótlás-nevelése céljából alakult meg két évvel később az Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes. A Dunaág Táncklubban egykori táncosok, tánckedvelők, valamint a néptánc után lelkesen érdeklődő szülők táncolnak.
A Tánccsoport rendszeres kísérője a Pósfa zenekar, a Pántkika zenekar, valamint Németh Dénes és zenekara.
Vezetők
Művészeti vezetője: Volner Nagy Melinda
Együttesvezető: Nagy Iván
Garam Menti Néptánc Együttes

A tánccsoport 1952-ben alakult. Többször elnyerte a kiválóan minősült díjat. A jelenlegi összeállításban 7 éve működik. Az elmúlt évek során számtalan hazai és külföldi fellépésen vett részt. A tánccsoport 2006 telén minősítő versenyen vett részt Budapesten a Hagyományok Házában ahol minősült. A Pozsonyban megrendezett...megnyit →
A tánccsoport 1952-ben alakult. Többször elnyerte a kiválóan minősült díjat. A jelenlegi összeállításban 7 éve működik. Az elmúlt évek során számtalan hazai és külföldi fellépésen vett részt. A tánccsoport 2006 telén minősítő versenyen vett részt Budapesten a Hagyományok Házában ahol minősült. A Pozsonyban megrendezett...megnyit →
Részletek
garam-menti-neptanc-egyuttes
A tánccsoport 1952-ben alakult. Többször elnyerte a kiválóan minősült díjat. A jelenlegi összeállításban 7 éve működik. Az elmúlt évek során számtalan hazai és külföldi fellépésen vett részt.
A tánccsoport 2006 telén minősítő versenyen vett részt Budapesten a Hagyományok Házában ahol minősült. A Pozsonyban megrendezett táncantológián ezüst sávval minősült a csoport.
A 12, zömmel főiskolásokból álló tánckar, zenekarral és technikusokkal, képes néhány egész estét betöltő műsort adni, így kielégítve különböző önkormányzatok, színházak, fesztiválok és egyéb rendezvények igényeit.
Vezetők
Csoportvezető: Halász Gyula
Gyékényes néptánccsoport

A kismácsédi Gyékényes néptánccsoport 2008 tavaszán alakult, Sulan Mária vezetésével. Abban az évben léptek közönség elé Kismácsédi egyveleg című műsorukkal. A faluban 40 évig nem működött kulturális csoport, ezért is volt nagy sikere az előadásnak a hazai közönség előtt. A csoport tagjai lelkes kismácsédi...megnyit →
A kismácsédi Gyékényes néptánccsoport 2008 tavaszán alakult, Sulan Mária vezetésével. Abban az évben léptek közönség elé Kismácsédi egyveleg című műsorukkal. A faluban 40 évig nem működött kulturális csoport, ezért is volt nagy sikere az előadásnak a hazai közönség előtt. A csoport tagjai lelkes kismácsédi...megnyit →
Részletek
11
A kismácsédi Gyékényes néptánccsoport 2008 tavaszán alakult, Sulan Mária vezetésével. Abban az évben léptek közönség elé Kismácsédi egyveleg című műsorukkal. A faluban 40 évig nem működött kulturális csoport, ezért is volt nagy sikere az előadásnak a hazai közönség előtt. A csoport tagjai lelkes kismácsédi amatőrök, jelenleg tizenketten táncolnak: Sulan Mária, Duba Éva, Erika Felbeková, Mészáros Emese, Popluhár Lídia, Neszméri Júlia, Gál Jolán, Varga Katalin, Zuzka Galee, Hudáková Erika, Janka Struhárová és Stefunko Erzsébet. Ők a kezdetektől tagjai a tánccsoportnak. „Célunk a múlt tisztelete és a hagyományok ápolása, színre vitele” – mondta Popluhár Lídia, a csoport oszlopos tagja. A néptánccsoport nevét a falu földesuráról, Gyékényes Mácsédi Jánosról kapta, aki 1439 körül birtokolta a falut.
A csapat koreográfiáit a kosúti Berkenye néptáncegyüttes vezetője, Botló Péter állítja össze. Repertoárjukban martosi táncok, sárközi karikázó, magyarbődi táncok, kismácsédi egyveleg szerepel. A Gyékényes táncosai rendszeresen részt vesznek a Bécsben megrendezett Szent István-napi ünnepségeken. Felléptek már a velencei anyósfesztiválon, a kislődi anyósfesztiválon és Lőcsén is.
„Szerepet vállalunk a falu népi kultúrájának fejlesztésében, hagyományőrzésében. A kemény, szorgalmas munka mellett rendezvényeket is szervezünk. Szerveztünk már bálokat és kirándulást a Székelyföldre, ami a csapat legemlékezetesebb eseménye volt” – mondta Popluhár Lídia.
A kismácsédi Gyékényes tánccsoport a Csemadok égisze alatt működik, a ruhákat a Mached Polgári Társulástól kapták.
Ifjú Szivek Táncszínház

Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása....megnyit →
Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása....megnyit →
Részletek
felfoldi_levelek_ifju_szivek_3
Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. A tradicionális táncos-zenés formanyelv és viselet elgondolkodtató, összetettebb jelenségre rámutató előadásaiban is megmutatkozik.
Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok, a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok szerepelnek a repertoáron.
Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárta a nézőkönség elé New York-tól Stockholmig, Avignontól egészen Sydney-ig.
Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes aktívan közreműködik néhány országos rendezvény szervezésében és lebonyolításában is. Tevékenységi köre kiterjed a 20. században gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye.
Vezetők
Művészeti vezető: Hégli Dusan
Főigazgató: Varsányi László
Gazdasági igazgató: Fitos Judit
Office Manager: Bartalská Karmen
Művészeti asszisztens: Varsányi Zsófi
Tánckarvezető: Gálik Gábor
Repertoár
Havi műsor
Pozsony Táncegyüttes
Az Ifjú Szivek Táncszínház ifjúsági csoportja, a Pozsony Táncegyüttes 2006-tól működik. Önálló tánccsoportként, saját műsorral lép színpadra rendszeresen, mindemellett a hivatásos társulat utánpótlását hivatott biztosítani. Tagjai pozsonyi diákok, nagyrészt a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium (duna utcai gimnázium) tanulói. Első egész estés műsorukat 2012-ben mutatták be, Mindvégig melletünk címmel, jelenleg Hazatérvén című előadásukkal járják az országot. Bővebben>>
Logó
Az Ifjú Szivek Táncszínház logójának használata csak az intézmény jóváhagyásával lehetséges. A logó felhasználásával kapcsolatban bővebb tájékoztatást a marketing@ifjuszivek.sk e-mail címen nyújtunk. Logo Ifjú Szivek >>
Iglice Néptáncegyüttes – Apró Iglice, Kis Iglice, Iglice

Szőgyénben vezetésével 1996 óta működik az Iglice Néptáncegyüttes. Az együttes a Baráti néptánccsoport mellett jött létre, akik az Iglice megalakulásakor már kétéves működésre tekintettek vissza. Párhuzamban az újonnan alakult Iglicével még kilenc éven át táncolt a Baráti, a régióban és a határokon túl, éltetve...megnyit →
Szőgyénben vezetésével 1996 óta működik az Iglice Néptáncegyüttes. Az együttes a Baráti néptánccsoport mellett jött létre, akik az Iglice megalakulásakor már kétéves működésre tekintettek vissza. Párhuzamban az újonnan alakult Iglicével még kilenc éven át táncolt a Baráti, a régióban és a határokon túl, éltetve...megnyit →
Részletek
15
Szőgyénben vezetésével 1996 óta működik az Iglice Néptáncegyüttes. Az együttes a Baráti néptánccsoport mellett jött létre, akik az Iglice megalakulásakor már kétéves működésre tekintettek vissza. Párhuzamban az újonnan alakult Iglicével még kilenc éven át táncolt a Baráti, a régióban és a határokon túl, éltetve nemzeti értékeink egyik legnagyobb kincsét, a néptáncot.
Mára megváltozott az Iglice arculata. Az Iglice Kamara Néptáncegyüttesben a már felnőtt, régi tagok táncolnak. Az ő fellépéseik nem oly intenzívek, hiszen sokan máshol élnek, dolgoznak vagy családot alapítottak, elköltöztek. Különleges eseményeken mégis összeáll a csapat és hódol a régi szenvedélynek.
A mai Iglice a Csongrády Lajos Alapiskola mellett működik, és félszáz tagot számlál. A Kis Iglicében az 1-4. osztályos gyermekek táncolnak, főleg gyermekjátékokat, szerkesztett játékokat adnak elő. Az Iglice tagjai felső tagozatos és középiskolás diákokok.
Vezetők
Csoportvezető: Szarka Andrea
Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes – Kis-Ilosvai, Kelepelők, Ilosvai

Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép...megnyit →
Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép...megnyit →
Részletek
ilosvai-selymes-peter-neptancegyuttes
Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép fel. Az együttes öt évtizedes munkájával, közösségszervező tevékenységével egyik kiváló reprezentánsává vált mind Nagyidának, mind a szlovákiai magyarságnak.
Az együttes utánpótló csoportja a Buzita-i Kelepelők és a Nagyidai Kis-Ilosvai gyermek néptánccsoport.
Vezetők
Az együttes jelenlegi vezetője: Kupec Andrea és Kupec Mihály.
Kis-Ilosvai
A csoport vezetője: Lipták László
A Kis-Ilosvai gyermekcsoport az Ilosvai Selymes Péter utánpótlás csoportjaként jött létre. Tagjai nagyidai gyerekek. Rendszeres szereplői a község különféle rendezvényeinek, de több ízben felléptek már Magyarországon is. A csoport életkora vegyes, az alapiskola szinte minden tagozatát képviselik.
Kelepelők
Csoportvezetk: Ádám Csilla, Ádám Norbert és Kmecko Éva
Művészeti asszisztens: Ádám Szabolcs
A KELEPELŐK gyermek néptáncegyüttes 2002. szeptemberében alakult, Kupec Andrea, Kupec Mihály és Mohnyanszký Csilla vezetésével. A csoport tagjai a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai, Restéről, Buzitáról, Alsóláncról, Felsőláncról, Hímből és Nagyidáról. A Kelepelők nevet a buzitai gólyákról kapták, mert Szlovákiában községünkben van a legtöbb gólyafészek.
Ilosvai fesztivál és gyerektábor
Évente kerül megrendezésre az Ilosvai fesztivál és az azt követő Ilosvai gyerektábor. A fesztivál, melynek a Nagyidai kastély és parkja ad otthont, péntek este kezdődik zenei koncerttel majd azt követi egy táncház. A szombati nap délelőttjén zajlanak a próbák, ebéd után van a családi délután gazdag programokkal gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, többek közt hagyományos ételek kóstolójával mesterségek bemutatójával amiket a vendég együttesek, zenekarok és vásári komédiások műsora színesít. Este a szabadtéri színpadon kerül bemutatásra az Ilosvai Selymes Péter néptáncegyüttes és a vendégegyüttesek műsora, majd ezt követően ismét hajnalig tartó táncház van a kastély pincéjében. A fesztivál után van az Ilosvai gyerektábor melynek Várhosszúrét ad otthont. A tábor egy hetes, melyben kezdő és haladó szinten tanítanak táncot szakképzett oktatók. A tábor ideje alatt faragott kopjafát, melynek elkészítésében a gyerekek is segédkeznek, a nagyidai kastély parkjában állítjuk fel közösen a tábor végén.
Húsvéti locsolkodás
Minden húsvét hétfőjén a csoport fiai beöltöznek viseletbe, fognak két vedret, két botot (ezekre akasztják a vedreket) és elindulnak a lányokhoz öntözkődni. Amikor a lányos házhoz érnek, a legfiatalabb benyit és elmondja a versikét, majd megkérdezi, hogy szabad-e locsolni. Természetesen igen a válasz, mármint a szülők részéről. Ez után következik a dolog legnehezebb része: el kell kapni a lányt és jó erősen meg kell tartani. Amikor ez már mind megvan akkor a két “leggonoszabb” fiú leönti a lányt egy-egy vedér hideg vízzel. Az egésznek a komolyságát még fokozza a lány sikoltozása is. Ez után a fiúkat megvendégelik étellel-itallal. Az utóbbit tekintve a fiúknak nincs könnyű dolguk, főleg a nap vége felé.
Betlehemezés
A betlehemesunk Tornagörgői betlehemes, Abaúj megyéből. Csoportunk 1998 éve csinálja. Karácsony első (esetleg) második napján járjuk (úgy ahogyan az eredeti szokás tartja). Szereplők:1 angyal, 3 pásztor, 1 öreg és egy kecskés. Az angyalnál van a templomka, a pásztoroknál bot van. A kecskés és az öreg arca el van takarva álarccal (báránybőr lyukakkal a szemek és a száj helyén), ami gallyakkal van tele aggatva. Míg a pásztorok komolyan viselkednek, az öreg és a kecskés ijesztgetik a közönséget. Az öregen hosszú, piszkos suba van, a kezében egy fából készült balta. Mind a kettőnek a nyakába van akasztva egy csirkeláb, a derekukra pedig kolompok vannak kötve.A betlehemezést a csoport tagjainál tartjuk (eredetileg viszont minden házba betértek a Görgői betlehemesek), a végén pedig a helyi bálban szoktuk előadni – úgy ahogyan azt a görgőiek csinálták
Az együttes alapjait még a negyvenes évek végén rakták le, de az első hivatalos feljegyzés 1951-ből való. A csoport a színjátszó mozgalomban indult, s csak később állapodott meg a néptáncnál. Az együttes közel félszázados munkája során nem csak hagyományokat őrzött meg és tartott fenn, de teljesítményével folyamatosan jelen volt a csehszlovákiai és az egyetemes magyar kultúrában is.
Az ötvenes években a csoportot Bulyko Gyula irányította, később Bogoly Júlia, Takács Margit és Horváth Ferenc állt az együttes élén.
A kezdeti időkben az együttesben nem végeztek rendszeres munkát. A rendszeresség csak később vált jellemzővé, amikor az együttest ifj. Snyír Ferenc irányította.
Az együttes 1974–ben vette fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet. A rendszeres művészeti munka eredményeként az Ilosvai rangos helyet vívott ki magának népművészeti együtteseink sorában, aminek eredménye az lett, hogy szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlére meghívást kapott. Később több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti seregszemléken, fesztiválikon is. Így számtalanszor járt Magyarországon, de szerepelt Erdélyben és Kárpátalján is. 1980 – tól az Ilosvai rendszeres anyagi támogatója lett a nagyidai állami gazdaság. 1986 – ban Demko András mérnök vette át az együttes irányítását.
A zenei kíséretet előbb a Csámborgó, majd a Csurgó zenekar adta. Ekkor az együttes koreográfusai Richtarcsik Mihály és Furik Rita. Később az együttes munkájába Péter Zsolt is bekapcsolódott.
Kelepelők Gyermek Néptánccsoport

A KELEPELŐK gyermek néptáncegyüttes 2002. szeptemberében alakult, Kupec Andrea, Kupec Mihály és Mohnyanszký Csilla vezetésével. A csoport tagjai a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai, Restéről, Buzitáról, Alsóláncról, Felsőláncról, Hímből és Nagyidáról. A Kelepelők nevet a buzitai gólyákról kapták, mert Szlovákiában községünkben van a...megnyit →
A KELEPELŐK gyermek néptáncegyüttes 2002. szeptemberében alakult, Kupec Andrea, Kupec Mihály és Mohnyanszký Csilla vezetésével. A csoport tagjai a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai, Restéről, Buzitáról, Alsóláncról, Felsőláncról, Hímből és Nagyidáról. A Kelepelők nevet a buzitai gólyákról kapták, mert Szlovákiában községünkben van a...megnyit →
Részletek
kelepelok
A KELEPELŐK gyermek néptáncegyüttes 2002. szeptemberében alakult, Kupec Andrea, Kupec Mihály és Mohnyanszký Csilla vezetésével. A csoport tagjai a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai, Restéről, Buzitáról, Alsóláncról, Felsőláncról, Hímből és Nagyidáról. A Kelepelők nevet a buzitai gólyákról kapták, mert Szlovákiában községünkben van a legtöbb gólyafészek.
Vezetők
Csoportvezetők: Ádám Csilla, Ádám Norbert és Kmecko Éva
Művészeti asszisztens: Ádám Szabolcs
Kéméndi Bokréta néptáncegyüttes

Kéménd község gazdag kulturális múltra tekinthet vissza. Ezt bizonyítja az immár több éve működő KÉMÉNDI BOKRÉTA néptáncegyüttes. Tagjai ápolják a kéméndi népi hagyományokat, dalokat és táncokat. A több éves lelkes munka eredménye többek közt a most színpadra kerülő népi táncok is, amit már több...megnyit →
Kéménd község gazdag kulturális múltra tekinthet vissza. Ezt bizonyítja az immár több éve működő KÉMÉNDI BOKRÉTA néptáncegyüttes. Tagjai ápolják a kéméndi népi hagyományokat, dalokat és táncokat. A több éves lelkes munka eredménye többek közt a most színpadra kerülő népi táncok is, amit már több...megnyit →
Részletek
bokreta_neptancegyuttes
Kéménd község gazdag kulturális múltra tekinthet vissza. Ezt bizonyítja az immár több éve működő KÉMÉNDI BOKRÉTA néptáncegyüttes. Tagjai ápolják a kéméndi népi hagyományokat, dalokat és táncokat. A több éves lelkes munka eredménye többek közt a most színpadra kerülő népi táncok is, amit már több mint 23 éve nagy sikerrel adnak elő. A Kéméndi Bokréta tevékenységét a nevelő hatású kultúrmunka keretén belül évenként több fellépés jellemzi.
A Csemadok kéméndi alapszervezete mellett működő tánccsoportként 1994-ben alakult újjá, majd 2011 januárjától néptáncegyüttesként folytatja tevékenységét. Műsoraikat bemutatták már Budapesttől – Bécsig. Az együttesre megalakulása óta méltán büszke saját faluja, mert számos versenyen, fesztiválon sikerrel vettek részt.
A ”hagyományőrzők 1997” elnevezésű falusi folklórcsoportok országos versenyén Zójomban a ”Kéméndi lakodalmi szokásokat” elevenítette fel a csoport. Képviselték a községet több magyarországi, valamint az erdélyi testvérfaluban is. 1996-ban ”a legszebb magyar népviselet” versenyén Budapesten a kéméndi női viselet 3. díjat kapott.
A csapat 2011 ben a SAFFA SARKANTYÚJA elnevezésű országos szólónéptáncos versenyen ezüst sávos minősítést ért el, majd részt vett a 53. MYJAVAI nemzetközi folklór fesztiválon is.
Vezetők
Csoportvezető: Jarábek Zoltán
Kikelet Néptánccsoport

A gútai Kikelet néptánccsoport hivatalosan 2010-től működik. A pünkösdi sortáncjárás verbuválta össze a jelenlegi csapatot: sokan közülünk már több mint 5 éve járták a sortáncot, ekkor született meg az igény egy állandó, egész évben működő néptánccsoport iránt. Céljuk, hogy több generációt átfogó műsorral tudjanak...megnyit →
A gútai Kikelet néptánccsoport hivatalosan 2010-től működik. A pünkösdi sortáncjárás verbuválta össze a jelenlegi csapatot: sokan közülünk már több mint 5 éve járták a sortáncot, ekkor született meg az igény egy állandó, egész évben működő néptánccsoport iránt. Céljuk, hogy több generációt átfogó műsorral tudjanak...megnyit →
Részletek
kikelet-neptanccsoport
A gútai Kikelet néptánccsoport hivatalosan 2010-től működik. A pünkösdi sortáncjárás verbuválta össze a jelenlegi csapatot: sokan közülünk már több mint 5 éve járták a sortáncot, ekkor született meg az igény egy állandó, egész évben működő néptánccsoport iránt.
Céljuk, hogy több generációt átfogó műsorral tudjanak a nagyközönség elé állni.
A táncolás mellett a hagyományőrzést tartják a legfontosabb küldetésüknek a csoport tagjai, húsvétkor a locsolkodás, karácsony előtt a mendikálás, pünkösdkor a vámkerékfa-állítás, valamint a sortáncjárás hagyományát igyekeznek újjáéleszteni, kézműves-foglalkozásokat tartanak gyerekeknek, táborokat szerveznek.
Kincső Néptáncegyüttes – Apró Kincső, Kincső Ifjúsági

Együttesük neve magában rejti, amit a néphagyományról, mint közös kincsről gondolnak: KINCS Ő : számukra kincset jelentő. Minden fellépésükön ennek a csodálatos néptánc kincsnek adóznak. Ez a kimeríthetetlen gazdag néphagyomány teszi lehetővé számukra a folyamatos megújulást, előadásaik sokszínűségét. A magyar néptánc gazdag tárházát, táji...megnyit →
Együttesük neve magában rejti, amit a néphagyományról, mint közös kincsről gondolnak: KINCS Ő : számukra kincset jelentő. Minden fellépésükön ennek a csodálatos néptánc kincsnek adóznak. Ez a kimeríthetetlen gazdag néphagyomány teszi lehetővé számukra a folyamatos megújulást, előadásaik sokszínűségét. A magyar néptánc gazdag tárházát, táji...megnyit →
Részletek
kincso-ifjusagi-neptancegyuttes
Együttesük neve magában rejti, amit a néphagyományról, mint közös kincsről gondolnak: KINCS Ő : számukra kincset jelentő. Minden fellépésükön ennek a csodálatos néptánc kincsnek adóznak. Ez a kimeríthetetlen gazdag néphagyomány teszi lehetővé számukra a folyamatos megújulást, előadásaik sokszínűségét. A magyar néptánc gazdag tárházát, táji változatait avatott koreográfusok segítségével állítják színpadra. Mert ha egyszer valaki táncra kél egy ilyen szeretetteljes közegben, ott megtörténik a csoda, amely egész életére hatással van.
Juhász Eszter és Juhász Sándor, a csoport vezetői egy olyan szervezetet hoztak létre, mely felvállalta és működteti azon fiatalok csoportját, akik vonzódást, kedvet éreznek és főleg erőt, hogy apáink lassan elfeledett örökségét megőrizzék s annak folytatói legyenek. Ennek szellemében működik a Tiszta Forrás Alap, mint fenntartó szervezet mellett az Apró Kincső és a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes és az őket kísérő Gereben népzenei együttes.
Vezetők
A csoportokat fenntartó Tiszta Forrás Alap ügyintézője: Juhász Sándor
az Apró Kincső vezetője: Juhász Eszter – néptáncpedagógus
a Kincső művészeti vezetője: ifj. Juhász Sándor, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművésze
Kis Zúgó Tánccsoport

Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola mellett és az Érsekújvári Polgári Klub támogatásával működő Kis Zúgó tánccsoport 2007-ben alakult Juhász Zsuzsa, főnevelőnő és Kis Szilvia, szülő vezetésével. Az akkor 6-7 éves, 30 fős gyerekcsoport a népi gyermekjátékokon, népdalok játékos megjelenítésén keresztül ismerkedett meg a magyar...megnyit →
Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola mellett és az Érsekújvári Polgári Klub támogatásával működő Kis Zúgó tánccsoport 2007-ben alakult Juhász Zsuzsa, főnevelőnő és Kis Szilvia, szülő vezetésével. Az akkor 6-7 éves, 30 fős gyerekcsoport a népi gyermekjátékokon, népdalok játékos megjelenítésén keresztül ismerkedett meg a magyar...megnyit →
Részletek
kis-zugo
Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola mellett és az Érsekújvári Polgári Klub támogatásával működő Kis Zúgó tánccsoport 2007-ben alakult Juhász Zsuzsa, főnevelőnő és Kis Szilvia, szülő vezetésével. Az akkor 6-7 éves, 30 fős gyerekcsoport a népi gyermekjátékokon, népdalok játékos megjelenítésén keresztül ismerkedett meg a magyar néptánc és népzene alapjaival. Erre építve tanultak meg minden évben újabb és igényesebb tánclépéseket, dallamokat. Az igényesebb motívumokat és a férfias csapásolást szakértő, a táncot magas színvonalon művelő koreográfusok, táncosok segítségével sajátították el. 2011-ben a komáromi Korpás Árpád vezetésével tanulták meg az első verbunkost. 2012-től 2014-ig a párkányi Varjos zenekar tagja, Madocsai Imre, segítségével tanulták meg Rátócska című, gömöri táncokból álló és a Tökmagosok – ügyeskedő, csárdás és frisse a Vág-Garam mentéről című koreográfiáikat, melyek már igazi tánctudást, sok-sok gyakorlást, odafigyelést igényeltek. 2016-ban Farkas Gábor, Leskó Dely Tercia és Leskó Gábor segítségével állt össze az Így mulatnak Rábaközben! című koreográfia. 2015-ben és 2016-ban részt vettek Budapesten a Szent László Társulat által szervezett 1 hetes néptánctáborban, ahol sok új, nemcsak néptáncos ismerettel, tapasztalattal gazdagodtak.
2015-től a mezőségi táncok rejtelmeit a budapesti Szente Janóval fedezték fel, és fedezik fel folyamatosan a táncházak során. Ebből nőtte ki magát a tánccsoport tagjai, Száraz Réka és Hoffmann Andor által összeállított Magyarpalatkai táncok című koreográfia. 2018-2019-ben Gemer – Gömör környéki táncot tanultak, Takács Vivien koreográfiája. Jelenleg a csoportnak 16 tagja van, közülük 2 középiskolás az alapító tagok közül. A csoport rendszeres fellépője Érsekújvár városi rendezvényeinek, a Szüreti ünnepségnek, a Baráti városok találkozójának, a Nemzetközi Gyermek-folklórfesztiválnak, az iskolai évente megrendezett Czuczorosok, itt a helyetek! gálaműsorának és sok, az iskolát képviselő rendezvénynek, a baráti nagykéri Mórinca néptánccsoport rendezvényeinek.
Nagykér, Léva, Zselíz, Naszvad, Szímő, Fűr, Nyitracsehi, Garamkövesd közönsége gyakran tapsolt már fellépéseiken vagy táncolt velük együtt a táncházban. Magyarországon a csömöri Majálison, Budapesten a Fonóban, a Csabai Kolbászfesztiválon és Nagykovácsiban mutatkoztak be nagy sikert aratva.
A tánccsoportot 2011-től Kis Szilvia vezeti, a csoport segítői Kis Péter, Ruman Szilvia, Száraz Erzsébet, és természetesen a szülők.
Vezetők
Csoportvezető: Kis Szilvia
A csoport segítői: Kis Péter, Ruman Szilvia, Száraz Erzsébet, és természetesen a szülők.
Kisbojtár Gyermektáncegyüttes

A Kisbojtár akkor alakult, amikor a dél-szlovákiai magyar néptánc mozgalom a virágkorát élte. Rövid három esztendő elteltével a Kisbojtár egyike lett a legsikeresebb csoportoknak. 1983 tavasza óta nem volt az országban olyan verseny, fesztivál, melyen a Kisbojtár ne szerepelt volna. Közismert, hogy a Csemadok...megnyit →
A Kisbojtár akkor alakult, amikor a dél-szlovákiai magyar néptánc mozgalom a virágkorát élte. Rövid három esztendő elteltével a Kisbojtár egyike lett a legsikeresebb csoportoknak. 1983 tavasza óta nem volt az országban olyan verseny, fesztivál, melyen a Kisbojtár ne szerepelt volna. Közismert, hogy a Csemadok...megnyit →
Részletek
16a
A Kisbojtár akkor alakult, amikor a dél-szlovákiai magyar néptánc mozgalom a virágkorát élte. Rövid három esztendő elteltével a Kisbojtár egyike lett a legsikeresebb csoportoknak. 1983 tavasza óta nem volt az országban olyan verseny, fesztivál, melyen a Kisbojtár ne szerepelt volna. Közismert, hogy a Csemadok által szervezett fesztiváloknak három alkalommal volt nagydíjasa. Híre eljutott Magyarországra és éveken keresztül a legjobb szlovákiai csoportok között szerepelt Myjaván, Eperjesen, Východnán, mint a magyar nemzeti kisebbség hazai képviselője. Működésének 10. évfordulóján elnyerte a Csemadok országos választmányának arany plakettjét, valamint a Kiváló Népművészeti Csoport címet. Ugyanekkor a csoport vezetője, Hégli Marianna a Csemadok kiváló népművésze lett. 1999-ben a csoport és vezetője elnyerte városunk Pro Urbe díját. A Kisbojtárnak húsz éven keresztül saját zenekara volt – a Tücsök.
Vezetők
Művészeti vezető: Hégli Marianna
Nyári Kisbojtár Tánctábor
2019-ben már 23. alkalommál szervezik meg a nyári edzőtáborukat a csoport és a környékbeli magyar gyermekek számára
Komócsa Néptáncegyüttes

A Komócsa Néptáncegyüttes 1979 novemberében Nagykaposon, a magyar néptáncot és népzenét kedvelő fiatalokból, alakult. Nevét a vadon termő földieper Ung-vidéken használatos népi elnevezéséről, a ,,komócsa” szóról kapta. Az együttes fő támogatója Nagykapos Város Önkormányzata volt, de jelentős segítséget kapott a CSEMADOK helyi szervezetétől és helyi vállalkozóktól...megnyit →
A Komócsa Néptáncegyüttes 1979 novemberében Nagykaposon, a magyar néptáncot és népzenét kedvelő fiatalokból, alakult. Nevét a vadon termő földieper Ung-vidéken használatos népi elnevezéséről, a ,,komócsa” szóról kapta. Az együttes fő támogatója Nagykapos Város Önkormányzata volt, de jelentős segítséget kapott a CSEMADOK helyi szervezetétől és helyi vállalkozóktól...megnyit →
Részletek
32
A Komócsa Néptáncegyüttes 1979 novemberében Nagykaposon, a magyar néptáncot és népzenét kedvelő fiatalokból, alakult. Nevét a vadon termő földieper Ung-vidéken használatos népi elnevezéséről, a ,,komócsa” szóról kapta. Az együttes fő támogatója Nagykapos Város Önkormányzata volt, de jelentős segítséget kapott a CSEMADOK helyi szervezetétől és helyi vállalkozóktól is. Később az együttes polgári társulásként működött egészen 2004-ig. Ekkor 25 év aktív tevékenység után az együttes működése megbicsaklott.
Vezetők
Csoportvezető: Csanak Szabolcs
Polgári társulás
Komoča – Komócsa
MsKS, Nám. Istvána Dobóa 2 07901 Veľké Kapušany
IČO: 35541644
IBAN číslo účtu: SK5609000000005110878167 / kód banky: 0900
Malmos Jóka Hagyományőrző Táncegyüttes

1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Film- és magnószalagra gyűjtötte a falu hagyományait. Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos toborozta össze azokat, akik a falu népszokásait,...megnyit →
1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Film- és magnószalagra gyűjtötte a falu hagyományait. Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos toborozta össze azokat, akik a falu népszokásait,...megnyit →
Részletek
jokai_hagyomanyorzo_neptanccsoport
1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Film- és magnószalagra gyűjtötte a falu hagyományait. Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos toborozta össze azokat, akik a falu népszokásait, hagyományos táncait még ismerték. A néprajzi gyűjtés után Takács András buzdítására megalakult a Jókai Hagyományőrző Tánccsoport Szabóné Szakál Mária és Szakál Julianna vezetésével.
„A csoportban nyugdíjasok és fiatalok is táncolnak, akiket a zene, a tánc, a hagyományok tisztelete és tudatos megtartása köt össze” – mondta Szakál Julianna, a tánccsoport vezetője. A Jókai Hagyományőrző Tánccsoport rendszeresen részt vett mind a magyar, mind a szlovák járási, kerületi és országos versenyeken, fesztiválokon. Többször felléptek külföldön, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Magyarországon. Szerepeltek a Szlovák Televízió műsorában, intervíziós adásokban. 1981-ben a Csehszlovák Televízió Quittner János és Takács András forgatókönyve alapján Örökség címmel filmet forgatott a csoporttal. 1987-ben Csehszlovákiát képviselték a Dunamenti Folklórfesztiválon amire Kalocsán, Baján, Szekszárdon és Decsen került sor. A tánccsoport két lemezt adott ki. A műsort a csoport vezetője állítja össze a faluban többszöri néprajzi gyűjtéssel összegyűjtött anyagok és saját gyűjtései alapján. Repertoárjukban Jókán fellelhető táncok vannak: barátoké és Bertóké verbunk, csárdás, dudacsárdás, elnépiesedett polgári táncok. A tánccsoport feldolgozva állítja színpadra a falu hagyományait, ezeken az estéken a tánc mellett a szöveg és az ének is helyet kap. Megalakulásuk 10. évfordulójára színpadra állították a Jókai lakodalom című műsort, melyet filmszalagra rögzített a Szlovák Tudományos Akadémia. A csoportot kezdetben egy háromtagú helyi cigányzenekar kísérte Tankó Péter vezetésével, az utóbbi években a Csalló zenekar húzta a talpalávalót. Jelenleg a somorjai Duna Folk Band kíséri.
Mátyus Néptáncegyüttes

A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban, és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja...megnyit →
A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban, és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja...megnyit →
Részletek
8
A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban, és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja meg, hogy szép-e vagy gazdag, hanem hogy mennyi örömöt tud adni másoknak. Az együttesen belül három csoport is tevékenykedik, mégpedig a Mátyus táncsoport, az Árvalányhaj énelkőcsoport, valamint a Bicskás együttes.
A csoportban jól megférnek egymás mellett az alapiskolás, középiskolás, főiskolás diákok és a már dolgozó felnőtt fiatalok. Nemcsak a Mátyusföld táncaival és népdalaival, de magyarországi és erdélyi táncanyaggal is foglalkoznak. Állandó fellépői a falu és a régió kulturális eseményeinek, bemutatkoztak már jó néhány környékbeli településen, valamint a határon túl is. A Mátyus tánccsoport főleg falunapi ünnepségek, majálisok, juniálisok alkalmával szórakoztatja a közönséget. Felléptek már több helyen is: Szlovákiában, Magyarországon, Németországban és Ausztriában is jártak.
A tánccsoportot a Bicskás zenekar kíséri, melynek tagjai Renczés Balázs, Szalai Máté és Bedecs Csaba. Műsorszámaik koreográfiáit a környékbeli tánccsoportok vezetői és táncosai készítették.
Évente megszervezik a Felsőszeli Találkozót és Táncházat a helyi kultúrház nagytermében.
Vezetők
Csoportvezető: Molnár Bea
Megyer Táncegyüttes – Kis Megyer és Csilizke, Megyer

A nagymegyeri Megyer Táncegyüttes 1997. februárjában azzal a céllal alakult, hogy felkutassa, ápolja és színpadi formában dolgozza fel a még élő hagyományainkat. Hangsúlyt fektet a Kárpát-medence, ezen belül a szlovákiai magyar hagyományos tánc- és zenei kultúra színpadra állítására. A tánc és a zene mellett...megnyit →
A nagymegyeri Megyer Táncegyüttes 1997. februárjában azzal a céllal alakult, hogy felkutassa, ápolja és színpadi formában dolgozza fel a még élő hagyományainkat. Hangsúlyt fektet a Kárpát-medence, ezen belül a szlovákiai magyar hagyományos tánc- és zenei kultúra színpadra állítására. A tánc és a zene mellett...megnyit →
Részletek
44597642_2672539166104921_6791902866320654336_o
A nagymegyeri Megyer Táncegyüttes 1997. februárjában azzal a céllal alakult, hogy felkutassa, ápolja és színpadi formában dolgozza fel a még élő hagyományainkat. Hangsúlyt fektet a Kárpát-medence, ezen belül a szlovákiai magyar hagyományos tánc- és zenei kultúra színpadra állítására. A tánc és a zene mellett a szokások és a régi viselet megismertetésére is törekszik.
A Kis Megyer és a Csilizke Gyermek Néptáncegyüttes 2007-ben alakult Nagymegyeren, illetve Csilizradványon, mint a Megyer Táncegyüttes utánpótlás-csoportjai. Az együttesek évente kb. 30 alkalommal lépnek színpadra otthon és külföldön egyaránt.
Vezetők
Csoport vezető: Mészáros Magdi, táncpedagógus
Möggyes Gyermek Néptáncegyüttes
Részletek
moggyes_gyermek_neptancegyuttes
Mórinca Néptáncegyüttes

A csoport 1996-ban alakult a Nagykér község és a helyi Csemadok kulturális szervezet égisze alatt azzal a céllal, hogy felelevenítse községünk népi hagyományait és értelmesen kihasználja gyermekeink szabadidejét. Nevét a falu területén lévő poros földterületről kapta, ahol a régi öregek valamikor mulattak, szórakoztak. Jeles...megnyit →
A csoport 1996-ban alakult a Nagykér község és a helyi Csemadok kulturális szervezet égisze alatt azzal a céllal, hogy felelevenítse községünk népi hagyományait és értelmesen kihasználja gyermekeink szabadidejét. Nevét a falu területén lévő poros földterületről kapta, ahol a régi öregek valamikor mulattak, szórakoztak. Jeles...megnyit →
Részletek
14a
A csoport 1996-ban alakult a Nagykér község és a helyi Csemadok kulturális szervezet égisze alatt azzal a céllal, hogy felelevenítse községünk népi hagyományait és értelmesen kihasználja gyermekeink szabadidejét. Nevét a falu területén lévő poros földterületről kapta, ahol a régi öregek valamikor mulattak, szórakoztak. Jeles felvidéki és magyarországi koreográfusok segítségével a csoport sok hazai és külföldi fesztiváldíjat szerzett és több mint 20 éves pályafutása alatt több egész estét betöltő gálaműsort rendezett a Felvidéken és az anyaországban egyaránt. Jelenleg kb. 50 aktív tagot számlál.
Vezetők
Csoportvezető: Szabó Szilvia
Művészeti vezető: Hutura Beáta és Molnár Bálint
Nádos Néptánccsoport

A hagyományőrzés, a néptánc és népzene szeretete, valamint a barátság összetartó ereje hívta életre és tartja a mai napig együtt ezt a jókedvű, táncoslábú csapatot. Történt mindez az Úr 2009. esztendejében, Szent András havának második napján. A csapat azóta együtt van, tanuljuk sorban a...megnyit →
A hagyományőrzés, a néptánc és népzene szeretete, valamint a barátság összetartó ereje hívta életre és tartja a mai napig együtt ezt a jókedvű, táncoslábú csapatot. Történt mindez az Úr 2009. esztendejében, Szent András havának második napján. A csapat azóta együtt van, tanuljuk sorban a...megnyit →
Részletek
nados_neptanccsoport
A hagyományőrzés, a néptánc és népzene szeretete, valamint a barátság összetartó ereje hívta életre és tartja a mai napig együtt ezt a jókedvű, táncoslábú csapatot. Történt mindez az Úr 2009. esztendejében, Szent András havának második napján. A csapat azóta együtt van, tanuljuk sorban a táncokat és koptatjuk a táncos cipellőket.
Vezetők
Művészeti vezető: Oláh Attila
Napsugár Tánccsoport
Részletek
Napsugár Tánccsoport
Elérhetőség: Özörény (Gömörhorka), 408, 58-7921883, horka.sro@stonline.sk
Nógrád néptánccsoport

Ragyolc kulturális életének egyik mozgató rúgója az 1974-ben alakult néptáncegyüttes, mely 1986 óta állandó résztvevője a község és a nógrádi régió kultúrális rendezvényeinek. Fontos feladata a néphagyományok megőrzése, ápolása , a tánckultúra átadása a fiatalság részére. A Nógrád néptánccsoport a Ragyolci Művelődési Központ és...megnyit →
Ragyolc kulturális életének egyik mozgató rúgója az 1974-ben alakult néptáncegyüttes, mely 1986 óta állandó résztvevője a község és a nógrádi régió kultúrális rendezvényeinek. Fontos feladata a néphagyományok megőrzése, ápolása , a tánckultúra átadása a fiatalság részére. A Nógrád néptánccsoport a Ragyolci Művelődési Központ és...megnyit →
Részletek
nograd-neptanccsoport
Ragyolc kulturális életének egyik mozgató rúgója az 1974-ben alakult néptáncegyüttes, mely 1986 óta állandó résztvevője a község és a nógrádi régió kultúrális rendezvényeinek. Fontos feladata a néphagyományok megőrzése, ápolása , a tánckultúra átadása a fiatalság részére.
A Nógrád néptánccsoport a Ragyolci Művelődési Központ és a Csemadok alapszervezete támogatásával működik már 1974 óta.
Rangos rendezvényeket és fesztiválokat tudhat maga mögött . Az elmúlt években Szlovákia és Magyarország számos településén mutatkozott be, de eleget tett németországi, romániai és lengyelországi meghívásoknak is. Fellépett többször Gombaszögön, 2002-ben néptánc antológián Komáromban, a Koliesko Fesztiválon Kokaván a „Nógrádi lakodalom” c.műsorban. A Nógrád néptánccs. szereplője, a község pedig társrendezője volt a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztiválnak, melynek köszönhetően számos külföldi csoportot tudtak fogadi és így megismerkedhett a nagyközönség más nemzetek kultúrájával.
Ezen belül igyekszenek elmélyíteni nemzetközi kapcsolatainkat. A Nógrádi Nemzetközi Fesztiválnak köszönhetően barátságot kötöttek a lengyel néptánccsoporttal és 2008. májusában egy hét vendégszereplésen vettek részt Sedzejowicében és a közeli városokban. Ez a baráti kapcsolat azóta is él, egymás rangos fesztiváljain részt vesznek a csoportok.
Csoportunk állandó résztvevője a Csemadok rendezvényeknek, melyek községünkben ill. a régió különböző településein kerülnek megrendezésre. Az Ipoly-menti Művészeti Fesztivál rendezői és szereplői vagyunk minden második évben.
A csoport koreográfusa Braun Miklós Salgótarjánból, vezetője Bc. Márton Mária és Póczos József.
Vezetők
Csoportvezető: Márton Mária
Koreográfus: Braun Miklós, Salgótarján
