Mátyus Néptáncegyüttes

A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban,  és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja meg, hogy szép-e vagy gazdag, hanem hogy mennyi örömöt tud adni másoknak. Az együttesen belül három csoport is tevékenykedik, mégpedig a Mátyus táncsoport, az Árvalányhaj énelkőcsoport, valamint a Bicskás együttes.

A csoportban jól megférnek egymás mellett az alapiskolás, középiskolás, főiskolás diákok és a már dolgozó felnőtt fiatalok. Nemcsak a Mátyusföld táncaival és népdalaival, de magyarországi és erdélyi táncanyaggal is foglalkoznak.  Állandó fellépői a falu és a régió kulturális eseményeinek, bemutatkoztak már jó néhány környékbeli településen, valamint a határon túl is. A Mátyus tánccsoport főleg falunapi ünnepségek, majálisok, juniálisok alkalmával szórakoztatja a közönséget. Felléptek már több helyen is: Szlovákiában, Magyarországon, Németországban és Ausztriában is jártak.

A tánccsoportot a Bicskás zenekar kíséri, melynek tagjai Renczés Balázs, Szalai Máté és Bedecs Csaba. Műsorszámaik koreográfiáit a környékbeli tánccsoportok vezetői és táncosai készítették.

Évente megszervezik a Felsőszeli Találkozót és Táncházat a helyi kultúrház nagytermében.

Kisbojtár Gyermektáncegyüttes

A Kisbojtár akkor alakult, amikor a dél-szlovákiai magyar néptánc mozgalom a virágkorát élte. Rövid három esztendő elteltével a Kisbojtár egyike lett a legsikeresebb csoportoknak. 1983 tavasza óta nem volt az országban olyan verseny, fesztivál, melyen a Kisbojtár ne szerepelt volna. Közismert, hogy a Csemadok által szervezett fesztiváloknak három alkalommal volt nagydíjasa. Híre eljutott Magyarországra és éveken keresztül a legjobb szlovákiai csoportok között szerepelt Myjaván, Eperjesen, Východnán, mint a magyar nemzeti kisebbség hazai képviselője. Működésének 10. évfordulóján elnyerte a Csemadok országos választmányának arany plakettjét, valamint a Kiváló Népművészeti Csoport címet. Ugyanekkor a csoport vezetője, Hégli Marianna a Csemadok kiváló népművésze lett. 1999-ben a csoport és vezetője elnyerte városunk Pro Urbe díját. A Kisbojtárnak húsz éven keresztül saját zenekara volt – a Tücsök.

Komócsa Néptáncegyüttes

A Komócsa Néptáncegyüttes 1979 novemberében Nagykaposon, a magyar néptáncot és népzenét kedvelő fiatalokból, alakult. Nevét a vadon termő földieper Ung-vidéken használatos népi elnevezéséről, a ,,komócsa” szóról kapta. Az együttes fő támogatója Nagykapos Város Önkormányzata volt, de jelentős segítséget kapott a CSEMADOK helyi szervezetétől és helyi vállalkozóktól is. Később az együttes polgári társulásként működött egészen 2004-ig. Ekkor 25 év aktív tevékenység után az együttes működése megbicsaklott.

Rozmaring Néptáncegyüttes - Rozmaringsarj, Rozmaring, Hagyományőrző Népdalkör

A Rozmaring Néptáncegyüttes 1950-ben alakult és mai napig a CSEMADOK abaújszinai alapszervezete mellett műkodik. A Rozmaring Néptáncegyüttes tánckarát jelenleg 20 táncos alkotja, akik rendszeresen, heti két próbán gyakorolják a magyar tájegységek táncanyagát és a koreográfiákat. Repertoárjukban kalotaszegi, boncidai, magyarbődi, gömöri, rábaközi, rétközi, délalföldi és somogyi táncok szerepelnek.

A néptáncegyüttes utánpótlását a Rozmaringsarj biztosítja, Csurilla Erzsébet vezetésével. A Rozmaring nagy családjának tagja a Rozmaring Hagyományőrző Népdalkör is.

A 68 év során szlovákiai, magyarországi, lengyelországi, ukrajnai és szerb fesztiválokon, de a környék falusi ünnepségein és különböző cégi esteken is sikeresen szerepeltek.

Többször részt vettek a felvidék legrangosabb népművészeti fesztiváljain Zselízen, Gombaszögön és Vichodnán.

Bellő Néptáncegyüttes - Kis-Bellő, Bellő, Bellő Zenekar

Tizenöt évvel ezelőtt az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik tanára gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják a táncot a gyerekek. Deme László vezetésével ma már majd 50 gyermek játszik és táncol, tanulja azt, amit elődeink ránk hagytak. A Tornaljáról származó pedagógus fiatalon táncolt az ottani, azóta sajnos már feloszlott Bellő tánccsoportban. A nyitrai főiskola után 1997-ben került az ógyallai alapiskolába, és szinte azonnal hozzálátott a tánccsoport megszervezéséhez. A Bellő nevet, a tornaljai barátai beleegyezésével, részben nosztalgiából választotta, másrészt a jelentése miatt. A Bellő, azaz bölcső név, úgy érzi, jól kifejezi azt a törekvésüket, hogy kicsi koruktól szeretnék bevezetni a gyerekeket a népzene, a néptánc világába. A próbák során foglalkoznak néprajzzal is, megismertetik velük a népszokásokat, hagyományokat. Az eredeti elhatározáshoz híven már az alsó tagozatos diákok között kezdik a toborzást, így jól figyelemmel követhető az egyének és a csoport fejlődése is. A kicsiknél népi gyermekjátékokon keresztül folyik az alapozás, az egyszerűbb lépések tanulása, és felfelé haladva egyre komolyabb koreográfiával állnak elő.

2007-ben a csoport vezetői megalakították a Bellő- Konkoly Thege Polgári Társulást, mely új fejezetet nyitott a csoport történetében, hiszen pályázatok útján szerzett támogatásokkal még színvonalasabbá vált a csoport munkája.