Szervezet - Néptánccsoport
1 2 3 4 5 6 10
58 találat

Csali Gyermek Néptáncegyüttes - Pici Csali, Kis Csali, Nagy Csali, Ifi Csali
Település: Somorja [Šamorín]
Kategória: Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitás: aktív (létező)
Jogi forma: Egyéb
Tevékenységi kör: ifjúsági / kulturális, közművelődési / néptánc / népzenekar / táncművészeti csoport

A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza. Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt. Az óvodások az Iciri-piciri...megnyit →

Részletek

Csali Gyermek Néptáncegyüttes - Pici Csali, Kis Csali, Nagy Csali, Ifi Csali
Csali Gyermek Néptáncegyüttes - Pici Csali, Kis Csali, Nagy Csali, Ifi Csali

A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza.

Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt.

Az óvodások az Iciri-piciri Csalit, az alsó tagozatos kisiskolások a Pici és Kis Csali Gyermek Néptáncegyüttest látogatják, melyet 1981 óta vezet kitartó lendülettel Valacsay Franciska óvónő, munkáját Dóczé Mónika segíti.

A Nagy Csali tevékenységében a 10-12 évesek, az Ifjúsági csoportban pedig a 13-18 évesek vesznek részt, vezetőjük Nagy Myrtil és Madocsai Imre.

Az öttagú Csali Zenekar, mely Hideghéty Jenő vezetésével működik, szintén szerves része a nagy múltú együttesnek. Tagjai a Művészeti Alapiskolában tanuló fiatal zenei tehetségek.

A Csali az ország legnépesebb és legsikeresebb gyermekegyüttese. A 2011-es, 2013-as és a legutóbbi, 2016-os Eszterlánc – Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncegyüttesek Országos Fesztiválján többszörös arany minősítést nyert. 2017-ben megnyerte a “Pod Likavským hradom” elnevezésű szlovákiai országos versenyt. A Csali szólistái rendszeres versenyzői és nyertesei a “Šaffova ostroha“ elnevezésű szólótáncversenynek.

És nem utolsó sorban: a Csali 2016-os Fölszállott a páva, televíziós tehetségkutató verseny néptánc kategóriájának győztese.

A Csali jelentősége nem csupán a hagyományok megőrzésében, a gyerekek és fiatalok értékítéletének fejlesztésében és a szlovákiai magyarok kultúrájának ápolásában merül ki. Nagyon fontos szerepet játszik a somorjai magyar közösség fejlesztésében és összetartó erejének növelésében is.

Ifi Csali

Csoportvezetők: Nagy Myrtil és Madocsai Imre

Nagy Csali

Csoportvezetők: Nagy Myrtil és Madocsai Imre

Kis Csali

Csoportvezető: Dóczé Mónika

Pici Csali

Csoportvezető: Valacsay Franciska

Csali Zenekar

Vezető: Hideghéty Jenő



TelepülésSomorja [Šamorín]
KategóriaMűvészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitásaktív (létező)
Jogi formaEgyéb
Tevékenységi körifjúsági / kulturális, közművelődési / néptánc / népzenekar / táncművészeti csoport
Rövid URL
ID12531
Módosítás dátuma2019. május 13.

Bellő Néptáncegyüttes - Kis-Bellő, Bellő, Bellő Zenekar
Település: Ógyalla [Hurbanovo]
Kategória: Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitás: aktív (létező)
Jogi forma: Egyéb
Szervezeti egység: Alapiskola
Tevékenységi kör: ifjúsági / néptánc / táncművészeti csoport

Tizenöt évvel ezelőtt az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik tanára gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják...megnyit →

Részletek

Bellő Néptáncegyüttes - Kis-Bellő, Bellő, Bellő Zenekar
Bellő Néptáncegyüttes - Kis-Bellő, Bellő, Bellő Zenekar

Tizenöt évvel ezelőtt az ógyallai Konkoly-Thege Alapiskola egyik tanára gondolt egy nagyot és úgy döntött, tánccsoportot hoz létre. Még a tanári karban is többen azt hitték, hogy csak szalmalángként fellobbanó ötletről van szó, ám ők maguk is megdöbbentek, amikor látták, hogy milyen lelkesen ropják a táncot a gyerekek. Deme László vezetésével ma már majd 50 gyermek játszik és táncol, tanulja azt, amit elődeink ránk hagytak. A Tornaljáról származó pedagógus fiatalon táncolt az ottani, azóta sajnos már feloszlott Bellő tánccsoportban. A nyitrai főiskola után 1997-ben került az ógyallai alapiskolába, és szinte azonnal hozzálátott a tánccsoport megszervezéséhez. A Bellő nevet, a tornaljai barátai beleegyezésével, részben nosztalgiából választotta, másrészt a jelentése miatt. A Bellő, azaz bölcső név, úgy érzi, jól kifejezi azt a törekvésüket, hogy kicsi koruktól szeretnék bevezetni a gyerekeket a népzene, a néptánc világába. A próbák során foglalkoznak néprajzzal is, megismertetik velük a népszokásokat, hagyományokat. Az eredeti elhatározáshoz híven már az alsó tagozatos diákok között kezdik a toborzást, így jól figyelemmel követhető az egyének és a csoport fejlődése is. A kicsiknél népi gyermekjátékokon keresztül folyik az alapozás, az egyszerűbb lépések tanulása, és felfelé haladva egyre komolyabb koreográfiával állnak elő.

2007-ben a csoport vezetői megalakították a Bellő- Konkoly Thege Polgári Társulást, mely új fejezetet nyitott a csoport történetében, hiszen pályázatok útján szerzett támogatásokkal még színvonalasabbá vált a csoport munkája.



TelepülésÓgyalla [Hurbanovo]
KategóriaMűvészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitásaktív (létező)
Jogi formaEgyéb
Szervezeti egységAlapiskola
Tevékenységi körifjúsági / néptánc / táncművészeti csoport
Rövid URL
ID12531
Módosítás dátuma2019. május 13.

Dunaág Néptáncműhely - Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub
Település: Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
Kategória: Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitás: aktív (létező)
Tevékenységi kör: néptánc / táncművészeti csoport

A Dunaág Néptáncműhely gyűjtőnév alatt egy több mint 70 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub. A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amelynek utánpótlás-nevelése céljából alakult meg két évvel később az Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes. A...megnyit →

Részletek

Dunaág Néptáncműhely - Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub
Dunaág Néptáncműhely - Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub

A Dunaág Néptáncműhely gyűjtőnév alatt egy több mint 70 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub.

A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amelynek utánpótlás-nevelése céljából alakult meg két évvel később az Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes. A Dunaág Táncklubban egykori táncosok, tánckedvelők, valamint a néptánc után lelkesen érdeklődő szülők táncolnak.

A Tánccsoport rendszeres kísérője a Pósfa zenekar, a Pántkika zenekar, valamint Németh Dénes és zenekara.

Vezetők

Művészeti vezetője: Volner Nagy Melinda
Együttesvezető: Nagy Iván



TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
KategóriaMűvészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitásaktív (létező)
Tevékenységi körnéptánc / táncművészeti csoport
Rövid URL
ID12531
Módosítás dátuma2019. május 13.

Kéméndi Bokréta néptáncegyüttes
Település: Kéménd [Kamenín]
Kategória: Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitás: aktív (létező)
Jogi forma: Egyéb
Tevékenységi kör: ifjúsági / néptánc / táncművészeti csoport

Kéménd község gazdag kulturális múltra tekinthet vissza. Ezt bizonyítja az immár több éve működő KÉMÉNDI BOKRÉTA néptáncegyüttes. Tagjai ápolják a kéméndi népi hagyományokat, dalokat és táncokat. A több éves lelkes munka eredménye többek közt a most színpadra kerülő népi táncok is, amit már több...megnyit →

Részletek

Kéméndi Bokréta néptáncegyüttes
Kéméndi Bokréta néptáncegyüttes

Kéménd község gazdag kulturális múltra tekinthet vissza. Ezt bizonyítja az immár több éve működő KÉMÉNDI BOKRÉTA néptáncegyüttes. Tagjai ápolják a kéméndi népi hagyományokat, dalokat és táncokat. A több éves lelkes munka eredménye többek közt a most színpadra kerülő népi táncok is, amit már több mint 23 éve nagy sikerrel adnak elő. A Kéméndi Bokréta tevékenységét a nevelő hatású kultúrmunka keretén belül évenként több fellépés jellemzi.

A Csemadok kéméndi alapszervezete mellett működő tánccsoportként 1994-ben alakult újjá, majd 2011 januárjától néptáncegyüttesként folytatja tevékenységét. Műsoraikat bemutatták már Budapesttől – Bécsig. Az együttesre megalakulása óta méltán büszke saját faluja, mert számos versenyen, fesztiválon sikerrel vettek részt.

A hagyományőrzők 1997 elnevezésű falusi folklórcsoportok országos versenyén Zójomban a Kéméndi lakodalmi szokásokat elevenítette fel a csoport. Képviselték a községet több magyarországi, valamint az erdélyi testvérfaluban is. 1996-ban a legszebb magyar népviselet versenyén Budapesten a kéméndi női viselet 3. díjat kapott.

A csapat 2011 ben a SAFFA SARKANTYÚJA elnevezésű országos szólónéptáncos versenyen ezüst sávos minősítést ért el, majd részt vett a 53. MYJAVAI nemzetközi folklór fesztiválon is.

Vezetők

Csoportvezető: Jarábek Zoltán

 



TelepülésKéménd [Kamenín]
KategóriaMűvészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitásaktív (létező)
Jogi formaEgyéb
Tevékenységi körifjúsági / néptánc / táncművészeti csoport
Rövid URL
ID12531
Módosítás dátuma2019. május 13.

Mátyus Néptáncegyüttes
Település: Felsőszeli [Horné Saliby]
Kategória: Intézmények, szervezetek / Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitás: aktív (létező)
Jogi forma: Egyéb
Szervezeti egység: Csemadok alapszervezet
Tevékenységi kör: Általános / kulturális, közművelődési / Művészeti együttes / néptánc / táncművészeti csoport

A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban,  és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja...megnyit →

Részletek

Mátyus Néptáncegyüttes
Mátyus Néptáncegyüttes

A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban,  és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja meg, hogy szép-e vagy gazdag, hanem hogy mennyi örömöt tud adni másoknak. Az együttesen belül három csoport is tevékenykedik, mégpedig a Mátyus táncsoport, az Árvalányhaj énelkőcsoport, valamint a Bicskás együttes.

A csoportban jól megférnek egymás mellett az alapiskolás, középiskolás, főiskolás diákok és a már dolgozó felnőtt fiatalok. Nemcsak a Mátyusföld táncaival és népdalaival, de magyarországi és erdélyi táncanyaggal is foglalkoznak.  Állandó fellépői a falu és a régió kulturális eseményeinek, bemutatkoztak már jó néhány környékbeli településen, valamint a határon túl is. A Mátyus tánccsoport főleg falunapi ünnepségek, majálisok, juniálisok alkalmával szórakoztatja a közönséget. Felléptek már több helyen is: Szlovákiában, Magyarországon, Németországban és Ausztriában is jártak.

A tánccsoportot a Bicskás zenekar kíséri, melynek tagjai Renczés Balázs, Szalai Máté és Bedecs Csaba. Műsorszámaik koreográfiáit a környékbeli tánccsoportok vezetői és táncosai készítették.

Évente megszervezik a Felsőszeli Találkozót és Táncházat a helyi kultúrház nagytermében.

Vezetők

Csoportvezető: Molnár Bea



TelepülésFelsőszeli [Horné Saliby]
KategóriaIntézmények, szervezetek / Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitásaktív (létező)
Jogi formaEgyéb
Szervezeti egységCsemadok alapszervezet
Tevékenységi körÁltalános / kulturális, közművelődési / Művészeti együttes / néptánc / táncművészeti csoport
Rövid URL
ID12531
Módosítás dátuma2019. május 13.

Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes - Kis-Ilosvai, Kelepelők, Ilosvai
Település: Nagyida [Veľká Ida]
Kategória: Egyesület / Intézmények, szervezetek / Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitás: aktív (létező)
Jogi forma: Polgári társulás (o.z.)
Tevékenységi kör: ifjúsági / kulturális, közművelődési / néptánc / táncművészeti csoport

Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép...megnyit →

Részletek

Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes - Kis-Ilosvai, Kelepelők, Ilosvai
Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes - Kis-Ilosvai, Kelepelők, Ilosvai

Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép fel. Az együttes öt évtizedes munkájával, közösségszervező tevékenységével egyik kiváló reprezentánsává vált mind Nagyidának, mind a szlovákiai magyarságnak.

Az együttes utánpótló csoportja a Buzita-i Kelepelők és a Nagyidai Kis-Ilosvai gyermek néptánccsoport.

Vezetők

Az együttes jelenlegi vezetője: Kupec Andrea és Kupec Mihály.

Kis-Ilosvai

A csoport vezetője: Lipták László
A Kis-Ilosvai gyermekcsoport az Ilosvai Selymes Péter utánpótlás csoportjaként jött létre. Tagjai nagyidai gyerekek. Rendszeres szereplői a község különféle rendezvényeinek, de több ízben felléptek már Magyarországon is. A csoport életkora vegyes, az alapiskola szinte minden tagozatát képviselik.

Kelepelők

Csoportvezetk: Ádám Csilla, Ádám Norbert és Kmecko Éva
Művészeti asszisztens: Ádám Szabolcs
A KELEPELŐK gyermek néptáncegyüttes 2002. szeptemberében alakult, Kupec Andrea, Kupec Mihály és Mohnyanszký Csilla vezetésével. A csoport tagjai a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai, Restéről, Buzitáról, Alsóláncról, Felsőláncról, Hímből és Nagyidáról. A Kelepelők nevet a buzitai gólyákról kapták, mert Szlovákiában községünkben van a legtöbb gólyafészek.

Ilosvai fesztivál és gyerektábor

Évente kerül megrendezésre az Ilosvai fesztivál és az azt követő Ilosvai gyerektábor. A fesztivál, melynek a Nagyidai kastély és parkja ad otthont, péntek este kezdődik zenei koncerttel majd azt követi egy táncház. A szombati nap délelőttjén zajlanak a próbák, ebéd után van a családi délután gazdag programokkal gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, többek közt hagyományos ételek kóstolójával mesterségek bemutatójával amiket a vendég együttesek, zenekarok és vásári komédiások műsora színesít. Este a szabadtéri színpadon kerül bemutatásra az Ilosvai Selymes Péter néptáncegyüttes és a vendégegyüttesek műsora, majd ezt követően ismét hajnalig tartó táncház van a kastély pincéjében. A fesztivál után van az Ilosvai gyerektábor melynek Várhosszúrét ad otthont. A tábor egy hetes, melyben kezdő és haladó szinten tanítanak táncot szakképzett oktatók. A tábor ideje alatt faragott kopjafát, melynek elkészítésében a gyerekek is segédkeznek, a nagyidai kastély parkjában állítjuk fel közösen a tábor végén.

Húsvéti locsolkodás

Minden húsvét hétfőjén a csoport fiai beöltöznek viseletbe, fognak két vedret, két botot (ezekre akasztják a vedreket) és elindulnak a lányokhoz öntözkődni. Amikor a lányos házhoz érnek, a legfiatalabb benyit és elmondja a versikét, majd megkérdezi, hogy szabad-e locsolni. Természetesen igen a válasz, mármint a szülők részéről. Ez után következik a dolog legnehezebb része: el kell kapni a lányt és jó erősen meg kell tartani. Amikor ez már mind megvan akkor a két “leggonoszabb” fiú leönti a lányt egy-egy vedér hideg vízzel. Az egésznek a komolyságát még fokozza a lány sikoltozása is. Ez után a fiúkat megvendégelik étellel-itallal. Az utóbbit tekintve a fiúknak nincs könnyű dolguk, főleg a nap vége felé.

Betlehemezés

A betlehemesunk Tornagörgői betlehemes, Abaúj megyéből. Csoportunk 1998 éve csinálja. Karácsony első (esetleg) második napján járjuk (úgy ahogyan az eredeti szokás tartja). Szereplők:1 angyal, 3 pásztor, 1 öreg és egy kecskés. Az angyalnál van a templomka, a pásztoroknál bot van. A kecskés és az öreg arca el van takarva álarccal (báránybőr lyukakkal a szemek és a száj helyén), ami gallyakkal van tele aggatva. Míg a pásztorok komolyan viselkednek, az öreg és a kecskés ijesztgetik a közönséget. Az öregen hosszú, piszkos suba van, a kezében egy fából készült balta. Mind a kettőnek a nyakába van akasztva egy csirkeláb, a derekukra pedig kolompok vannak kötve.A betlehemezést a csoport tagjainál tartjuk (eredetileg viszont minden házba betértek a Görgői betlehemesek), a végén pedig a helyi bálban szoktuk előadni – úgy ahogyan azt a görgőiek csinálták

Az együttes alapjait még a negyvenes évek végén rakták le, de az első hivatalos feljegyzés 1951-ből való. A csoport a színjátszó mozgalomban indult, s csak később állapodott meg a néptáncnál. Az együttes közel félszázados munkája során nem csak hagyományokat őrzött meg és tartott fenn, de teljesítményével folyamatosan jelen volt a csehszlovákiai és az egyetemes magyar kultúrában is.

Az ötvenes években a csoportot Bulyko Gyula irányította, később Bogoly Júlia, Takács Margit és Horváth Ferenc állt az együttes élén.

A kezdeti időkben az együttesben nem végeztek rendszeres munkát. A rendszeresség csak később vált jellemzővé, amikor az együttest ifj. Snyír Ferenc irányította.

Az együttes 1974–ben vette fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet. A rendszeres művészeti munka eredményeként az Ilosvai rangos helyet vívott ki magának népművészeti együtteseink sorában, aminek eredménye az lett, hogy szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlére meghívást kapott. Később több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti seregszemléken, fesztiválikon is. Így számtalanszor járt Magyarországon, de szerepelt Erdélyben és Kárpátalján is. 1980 – tól az Ilosvai rendszeres anyagi támogatója lett a nagyidai állami gazdaság. 1986 – ban Demko András mérnök vette át az együttes irányítását.

A zenei kíséretet előbb a Csámborgó, majd a Csurgó zenekar adta. Ekkor az együttes koreográfusai Richtarcsik Mihály és Furik Rita. Később az együttes munkájába Péter Zsolt is bekapcsolódott.



TelepülésNagyida [Veľká Ida]
KategóriaEgyesület / Intézmények, szervezetek / Művészeti együttesek / Népművészet / Néptánccsoport
Aktivitásaktív (létező)
Jogi formaPolgári társulás (o.z.)
Tevékenységi körifjúsági / kulturális, közművelődési / néptánc / táncművészeti csoport
Rövid URL
ID12531
Módosítás dátuma2019. május 13.

1 2 3 4 5 6 10
58 találat
OK