Nógrád néptánccsoport

Ragyolc kulturális életének egyik mozgató rúgója az 1974-ben alakult néptáncegyüttes, mely 1986 óta állandó résztvevője a község és a nógrádi régió kultúrális rendezvényeinek. Fontos feladata a néphagyományok megőrzése, ápolása , a tánckultúra átadása a fiatalság részére.

A Nógrád néptánccsoport a Ragyolci Művelődési Központ és a Csemadok alapszervezete támogatásával működik már 1974 óta.

Rangos rendezvényeket és fesztiválokat tudhat maga mögött . Az elmúlt években Szlovákia és Magyarország számos településén mutatkozott be, de eleget tett németországi, romániai és lengyelországi meghívásoknak is. Fellépett többször Gombaszögön, 2002-ben néptánc antológián Komáromban, a Koliesko Fesztiválon Kokaván a „Nógrádi lakodalom” c.műsorban. A Nógrád néptánccs. szereplője, a község pedig társrendezője volt a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztiválnak, melynek köszönhetően számos külföldi csoportot tudtak fogadi és így megismerkedhett a nagyközönség más nemzetek kultúrájával.

Ezen belül igyekszenek elmélyíteni nemzetközi kapcsolatainkat. A Nógrádi Nemzetközi Fesztiválnak köszönhetően barátságot kötöttek a lengyel néptánccsoporttal és 2008. májusában egy hét vendégszereplésen vettek részt Sedzejowicében és a közeli városokban. Ez a baráti kapcsolat azóta is él, egymás rangos fesztiváljain részt vesznek a csoportok.

Csoportunk állandó résztvevője a Csemadok rendezvényeknek, melyek községünkben ill. a régió különböző településein kerülnek megrendezésre. Az Ipoly-menti Művészeti Fesztivál rendezői és szereplői vagyunk minden második évben.

A csoport koreográfusa Braun Miklós Salgótarjánból, vezetője Bc. Márton Mária és Póczos József.

Malmos Jóka Hagyományőrző Táncegyüttes

1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Film- és magnószalagra gyűjtötte a falu hagyományait. Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos toborozta össze azokat, akik a falu népszokásait, hagyományos táncait még ismerték. A néprajzi gyűjtés után Takács András buzdítására megalakult a Jókai Hagyományőrző Tánccsoport Szabóné Szakál Mária és Szakál Julianna vezetésével.

„A csoportban nyugdíjasok és fiatalok is táncolnak, akiket a zene, a tánc, a hagyományok tisztelete és tudatos megtartása köt össze” – mondta Szakál Julianna, a tánccsoport vezetője. A Jókai Hagyományőrző Tánccsoport rendszeresen részt vett mind a magyar, mind a szlovák járási, kerületi és országos versenyeken, fesztiválokon. Többször felléptek külföldön, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Magyarországon. Szerepeltek a Szlovák Televízió műsorában, intervíziós adásokban. 1981-ben a Csehszlovák Televízió Quittner János és Takács András forgatókönyve alapján Örökség címmel filmet forgatott a csoporttal. 1987-ben Csehszlovákiát képviselték a Dunamenti Folklórfesztiválon amire Kalocsán, Baján, Szekszárdon és Decsen került sor. A tánccsoport két lemezt adott ki. A műsort a csoport vezetője állítja össze a faluban többszöri néprajzi gyűjtéssel összegyűjtött anyagok és saját gyűjtései alapján. Repertoárjukban Jókán fellelhető táncok vannak: barátoké és Bertóké verbunk, csárdás, dudacsárdás, elnépiesedett polgári táncok. A tánccsoport feldolgozva állítja színpadra a falu hagyományait, ezeken az estéken a tánc mellett a szöveg és az ének is helyet kap. Megalakulásuk 10. évfordulójára színpadra állították a Jókai lakodalom című műsort, melyet filmszalagra rögzített a Szlovák Tudományos Akadémia. A csoportot kezdetben egy háromtagú helyi cigányzenekar kísérte Tankó Péter vezetésével, az utóbbi években a Csalló zenekar húzta a talpalávalót. Jelenleg a somorjai Duna Folk Band kíséri.

Csali Gyermek Néptáncegyüttes - Pici Csali, Kis Csali, Nagy Csali, Ifi Csali

A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza.

Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt.

Az óvodások az Iciri-piciri Csalit, az alsó tagozatos kisiskolások a Pici és Kis Csali Gyermek Néptáncegyüttest látogatják, melyet 1981 óta vezet kitartó lendülettel Valacsay Franciska óvónő, munkáját Dóczé Mónika segíti.

A Nagy Csali tevékenységében a 10-12 évesek, az Ifjúsági csoportban pedig a 13-18 évesek vesznek részt, vezetőjük Nagy Myrtil és Madocsai Imre.

Az öttagú Csali Zenekar, mely Hideghéty Jenő vezetésével működik, szintén szerves része a nagy múltú együttesnek. Tagjai a Művészeti Alapiskolában tanuló fiatal zenei tehetségek.

A Csali az ország legnépesebb és legsikeresebb gyermekegyüttese. A 2011-es, 2013-as és a legutóbbi, 2016-os Eszterlánc – Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncegyüttesek Országos Fesztiválján többszörös arany minősítést nyert. 2017-ben megnyerte a “Pod Likavským hradom” elnevezésű szlovákiai országos versenyt. A Csali szólistái rendszeres versenyzői és nyertesei a “Šaffova ostroha“ elnevezésű szólótáncversenynek.

És nem utolsó sorban: a Csali 2016-os Fölszállott a páva, televíziós tehetségkutató verseny néptánc kategóriájának győztese.

A Csali jelentősége nem csupán a hagyományok megőrzésében, a gyerekek és fiatalok értékítéletének fejlesztésében és a szlovákiai magyarok kultúrájának ápolásában merül ki. Nagyon fontos szerepet játszik a somorjai magyar közösség fejlesztésében és összetartó erejének növelésében is.

Dunaág Néptáncműhely - Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub

A Dunaág Néptáncműhely gyűjtőnév alatt egy több mint 70 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Cseperedők, Ágacska, Dunaág, Aranyászok, Dunaág Táncklub.

A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amelynek utánpótlás-nevelése céljából alakult meg két évvel később az Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes. A Dunaág Táncklubban egykori táncosok, tánckedvelők, valamint a néptánc után lelkesen érdeklődő szülők táncolnak.

A Tánccsoport rendszeres kísérője a Pósfa zenekar, a Pántkika zenekar, valamint Németh Dénes és zenekara.

Kéméndi Bokréta néptáncegyüttes

Kéménd község gazdag kulturális múltra tekinthet vissza. Ezt bizonyítja az immár több éve működő KÉMÉNDI BOKRÉTA néptáncegyüttes. Tagjai ápolják a kéméndi népi hagyományokat, dalokat és táncokat. A több éves lelkes munka eredménye többek közt a most színpadra kerülő népi táncok is, amit már több mint 23 éve nagy sikerrel adnak elő. A Kéméndi Bokréta tevékenységét a nevelő hatású kultúrmunka keretén belül évenként több fellépés jellemzi.

A Csemadok kéméndi alapszervezete mellett működő tánccsoportként 1994-ben alakult újjá, majd 2011 januárjától néptáncegyüttesként folytatja tevékenységét. Műsoraikat bemutatták már Budapesttől – Bécsig. Az együttesre megalakulása óta méltán büszke saját faluja, mert számos versenyen, fesztiválon sikerrel vettek részt.

A hagyományőrzők 1997 elnevezésű falusi folklórcsoportok országos versenyén Zójomban a Kéméndi lakodalmi szokásokat elevenítette fel a csoport. Képviselték a községet több magyarországi, valamint az erdélyi testvérfaluban is. 1996-ban a legszebb magyar népviselet versenyén Budapesten a kéméndi női viselet 3. díjat kapott.

A csapat 2011 ben a SAFFA SARKANTYÚJA elnevezésű országos szólónéptáncos versenyen ezüst sávos minősítést ért el, majd részt vett a 53. MYJAVAI nemzetközi folklór fesztiválon is.

Ifjú Szivek Táncszínház

Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. A tradicionális táncos-zenés formanyelv és viselet elgondolkodtató, összetettebb jelenségre rámutató előadásaiban is megmutatkozik.

Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok, a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok szerepelnek a repertoáron.

Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárta a nézőkönség elé New York-tól Stockholmig, Avignontól egészen Sydney-ig.

Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes aktívan közreműködik néhány országos rendezvény szervezésében és lebonyolításában is. Tevékenységi köre kiterjed a 20. században gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős  színhelye.